Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
594 VISSZAPILLANTÁS ÉS BEFEJEZÉS keresztény morál, amely mindig új, mindig termékeny és győzedelmes. Már alapítóját tekintve is mérhetetlenül magasztosabb valamennyinél. A keresztény parancsok nem emberi találmányok, hanem a mindenható Istennek, a mi Urunknak és Teremtőnknek örök törvényei, amiknek hódolattal tartozunk. És ezek a törvények szentesített törvények egyúttal, mert megtartásukról az Ítélet napján számot kell adnunk a mindentudó Biró előtt, aki elől nincs menekvés és akinek birói ítélete az egész örökkévalóságra szól. Ha így tekintjük, valóban hatalmas és félelmetes a keresztény erkölcstan, úgy az egyesre, mint az egész társadalomra nézve, mert végeredményben nemcsak földi boldogságunk függ tőle, hanem az egész örökkévalóság. És ez a magyarázata annak is, miért vannak oly szoros összefüggésben a keresztény erkölcstan és a dogmatika és hogy miért lehetetlen a keresztény erkölcstan szerint élnie annak, aki tagadja, vagy meghamisítja a keresztény dogmatikát. Épen a dogmatika az, amelyből a keresztény erkölcstan a maga csodálatos, mindent fölülmúló erejét meríti. A keresztény erkölcstan átöleli az embert a maga egészében, minden helyzetben és vonatkozásban. Szabályozza az Istenhez való viszonyát, anélkül azonban, hogy önmagához és embertársaihoz való viszonyát figyelmen kívül hagyná; elébe állítja az Isten és az egész emberiség iránt kötelező szolgálatát, anélkül, hogy saját javáról meg kellene feledkeznie. Minden helyzetében és viszonyában, minden boldogságában és boldogtalanságában, örömében és bánatában, életében és halálában hűséges kísérője, barátja. Az erkölcsi élet minden kérdésére világos, biztos és megnyugtató választ ad. És milyen fenségesen tömörülnek össze
