Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
katekizmusok nyújtják, amelyek a püspöki utasítás szerint az iskolában a vallástanítás alapját alkotják. Minden katholikus szoros kötelessége, hogy a katekizmus főbb pontjait legalább körülményeihez képest jól ismerje és ne csak kívülről tudja, hanem lehetőség szerint meg is értse. Az ifjú években szerzett ismereteknek épen ezért nem szabad feledésbe menniök, hanem később annál alaposabban ki kell bővíteni, mélyíteni, még pedig azzal, hogy a szentbeszédeket, vagy a hitoktatást szorgalmasan hallgatjuk, épületes és oktató könyveket olvasunk. Nem lehet nyugodt lelkiismerete annak, aki tudja magáról, hogy vallási és erkölcsi kötelességeit csak hézagosán, felületesen ismeri és kiművelésére gondot nem fordít. Nemde megérdemli, hogy emiatt elitéljük? Míg napjainkban minden téren alapos tudást kivánunk és megköveteljük mindenkitől, hogy lehetőség szerint továbbképezze magát, a legfőbb, legfontosabb téren megelégedhetünk-e akkor a legszükségesebbekkel? Vájjon mi az oka ennek a szomorú jelenségnek? Mindenekelőtt a restség, nemtörődömség és könnyelműség, vagy a földi javakról való túlságos gondoskodás. De egyesekkel az is megtörténik, hogy nem ritkán szánt- szándékkal vesztegelnek a valláserkölcsi tudatlanságban, készakarva kerülik a tanulásra való alkalmakat. Jób könyvében1 a bűnösök így szólnak az Úrhoz: «Távozzál tőlünk, tudni sem akarjuk utaidat». És a zsoltáros ezeket mondja az igaztalanról : «Nem akar érteni, hogy jól cselekedjék».2 A rosszak nem akarják ismerni az isteni parancsok útját, hogy az élvezet után való vágyaikat háborítatlanul kielégítsék. A tudatlanság e kedvenceiA KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 583 1 21, 14. 2 35, 4.
