Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

Cselekvésünk előtt azt mondja lelkiismeretünk, hogy amit tenni akarunk, az vagy rossz és tilos, tehát kerülendő, vagy jó és parancsolt, tehát teljesítendő. Ha az embert a lopásra kisérti valami, bensejében ugyanakkor fölhangzik a szó és azt kiáltja feléje: amit tenni szándékozol, lopás; de a lopás megvetendő, tilos, büntetésre méltó, tehát nem szabad tenned. Ha olyan cselekvés gondolata villan fel agyában, amely kötelességet foglal magában pl. az illetékes feljebbvaló iránti való engedelmesség, igazságtalanul szerzett birtok visszaadása, az a belső hang azonnal ítél : kötelességed megtenni, elmulasztása bűn. Ezt a cselekvés előtt működő gyakorlati ítélettel megelőző vagy intő lelkiisme- retnek hívjuk.

De ezzel korántsem végződik a lelkiismeret működése. Ha lelkiismeretünk hangját követtük, ha jót tettünk és kerültük a rosszat : cselekedetünket helyeselni fogja, megdicsér, aminek következménye a szív öröme és békéje, a boldogító tudat, hogy helyesen cselekedtünk. Ellenkező esetben korholni fog a lelkiismeret, belátván, hogy rosszul cselekedtünk : félelem, nyugtalanság, békétlenség kél szivünkben és aki még nem átalkodott meg a rosszban, cselekvése miatt bánatot érez és eltökéli magában, hogy a jövőben megjavul- Ez a követő vagy ítélő lelkiismeret, a jó és rossz lelkiismeret szava, utóhangja.

A rossz lelkiismeret nyilvánulásait lelkimardosás- nak is hívjuk. Természetes, hogy a rossz lelkiismeret szava kiáltóbb a jónál. A jónak útja szabályszerű, a természetnek megfelelő út. Úgy vagyunk vele, mint a szervezetben előforduló fájdalmas zavarokkal, melyek figyelmünket jobban igénybe veszik, mint a rendes közérzet. A megelőző lelkiismeret a vezető, amely muA KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 567