Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
nek összege. Honnan veszik ezek a tekintélyt ahhoz, hogy engem valamire lelkiismeretben kötelezzenek? Fenyegethetnek, vagy erőszakkal legyőzhetnek és kény- szeríthetnek, de hogy kötelességemnek ismerjem eh amit parancsolnak, hogy akaratomat az övék alá rendeljem, sohsem lesznek képesek elérni ! Talán az általános szokást és erkölcsöt tekintsük a kötelesség alapjának? De mi köt ehhez az erkölcshöz? Hogy sokan régóta tesznek valamit, nem elég alap arra, hogy én is ugyanazt tegyem, ha előttem más cselekvési mód látszik hasznosnak és megfelelőnek. Az utolsó 50—60 év alatt sok évszázados erkölcsöt és szokást hagytunk abba. Villamosvasuton, automobilon, vagy léghajón járunk, ami valamennyi eddigi szokásunknak ellenç mond, a számvetést és betürovást igen gyakran géppel eszközöljük, ami szintén homlokegyenest ellenkezik az összes eddigi szokásokkal. Tehát egyáltalában nem kell magunkat ahhoz tartani, amit erkölcsi szokásnak nevezünk. Ha a lelkiismeret nem más, mint a véletlen, általános fejlődés útján keletkezett érzet, amely semmivel sem magasabb rendű az éhség vagy a fájdalom érzeténél és egyébnél; — ha a lelkiismeret, Haeckellel szólva, csak a «társadalmi ösztönökön alapul, melyeket minden társas életet élő magasabb állatnál megtalálunk»,1 ugyan miféle tekintély képes akkor arra, hogy nekem parancsoljon? Miért hoznók a legnagyobb áldozatokat és miért veszítenők el minden földi javunkat, csakhogy ez ellen az érzés ellen ne kelljen cselekednünk? Mit mondjunk arról az emberről, aki lelkiismerete kedvéért még a halált is szívesen vállalta? Inkább meghal, semmint ezen megmagyarázhatatlan érzés ellen cselekedjék. A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 565 1 Welträtsel. 403.
