Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 561 «A «keil» eszméje Pincsi kutyánál kivételképen erős, de az Ízlése is nagyon szokatlan. A hús helyett inkább az édességet szereti». Jones és Spencer beismerik, hogy nem tudhatni, miképen alakult ki a Pincsi kutyánál az a «keil». Ter­mészetes, hogy senki sem tudhatja, mert ép ez a «keil» a kutyában egyáltalán meg sem volt soha. Pincsi állí­tólag «oly módon» kért bocsánatot haragos viselkedé­séért, «melyet félreérteni lehetetlen». Miben nyilatko­zott ez a félre nem érthető mód? Tán a farkát csó­válta? Avagy mellső lábával mellét verte? Vagy talán új szinezetű morgást hallatott? Jonesnak és Spencernek figyelembe kellett volna venniök e fontos körülmé­nyeket, mert különben nem állíthatják ezt: «Szemmel- láthatólag rájött arra, hogy előbb nem azt tette, ami «keil», megszegte a törvényt, mely az ő lelkében (lelki­ismeretében) is él». Ilyen lappáliákra építi Spencer az állati lelkiismeret­ről szóló elméletét. Az állatokba beleviszi azt, amit fel­találni szeretne. De ilyen önkényes állításokkal ugyan senkit sem fog félrevezetni. Évezredek óta figyelik az emberek az állatok viselkedését, különösen a háziálla­tokét, minden lehető állapotban és alkalommal, és íté­letüket régóta megalkották róla. Hogy az állatok ösz­tönszerű és tenyészéletükben az emberek cselekvései­vel hasonlatosságot mutatnak, régen tudjuk, de nap­nap után tapasztaljuk, évezredek óta tudjuk azt is, hogy az állatoknak csak ösztönük van, nem pedig eszük és hogy azért fogalmuk sincsen a törvényről, parancsról, kötelességről, tartozásról és hasonlókról. Különben is Spencer önmagának mond ellent a a kutyahistóriával. Pincsiről azt állítja, hogy a «kell»-t nem örökölte. Más helyen azonban a szervezetnek Katholikus világnézet. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom