Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 557 nyilvánulásai, hanem a mi eszünk önmagától hozza létre őket. Az ész parancsolja : Ne hazudjál, ne csalj, de ezt nem azért parancsolja, mert belátja, hogy a hazugság és csalás a társadalmi élettel összeegyeztethetetlen és hogy az Isten azért tiltja; Ítéletét minden megfontolás nélkül magától tárja elénk. Magamagának ad törvényeket s a föltétien és abszolút formát, melyben törvényeit kimondja, Kant «kategorikus impera- tivusnak» nevezi. A tettet követő lelkiismeret csak ítélet arról, hogy okosan vagy oktalanul cselekedtünk-e. Miképen hozza létre elménk tisztán önmagától ezeket az általános parancsokat, amelyeknek föltétien engedelmességgel tartozunk, Kant szerint nem tudhatjuk, mert az már fölülmúlja az emberi megismerést; titok, melyet be nem láthatunk, ki nem kutathatunk. Mivel autonom lények vagyunk, e törvényeket csak saját eszünk iránt érzett tiszteletből kell teljesítenünk. Valamit azért tenni, mert Isten vagy más külső tekintély parancsolja, nem erkölcsös dolog: heteronomia. A nyilvánvalóan téves vélekedést, melyen ez az állítás alapszik, már előbb jeleztük.1 A nyomorult féreg, akit Isten a semmiből hozott létre és akit állandóan gondoznia kell, hogy a semmibe vissza ne sü- lyedjen, ez a nyomorult féreg büszkén, dacosan odaáll Teremtő Ura elé, ellene lázad és oda meri kiáltani : Méltóságomon aluli dolognak tartom, hogy előtted meghajoljak ! Kant autonómiájának csak azért van annyi követője, mert hizeleg az egyénnek, sőt egyenesen isteníti az embert, mert öncélnak, saját legfőbb törvényhozójának 1 Lásd fent.
