Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
548 HARMADIK KÖNYV nagyon is kevesen vannak, akik a lelkiismeret pontos meghatározását tudnák adni. Nézzük csak legelőbb is azokat a tényeket, amiket részint a magunk, részint a mások tapasztalataiból ismerünk és amelyek a lelkiismeretről tanúskodnak. /. §. A lelkiismeret tényei. Laas1 azt hiszi, hogy a lelkiismeret története Sokrates daimonion-jáig nyúlik vissza. Ha ez az állítás csak azt akarja mondani, hogy csupán Sokrates óta foglalkozik a bölcselet tüzetesebben a lelkiismeret vizsgálásá- val, némileg igaza van; de ha az az értelme, hogy csak Sokrates óta tud az emberiség valamit a lelkiismeretről, nyilvánvalóan hamis. Már Káinról olvassuk, hogy testvérgyilkossága után elfutott az Úr szine elől. A gonosz lelkiismerettől való félelem üldözte és szakadatlanul nyomában járt. «Nagyobb az én gonoszságom, hogysem bocsánatot érdemeljek.;;1 2 Salamon példabeszédeiben szó van a «lelkiismeret kardjáról», mely a gonoszakat keresztüldöfi.3 Jézus Sirák fia könyvében ezeket olvassuk : «Jó a gazdagság, mely miatt a lelkiismereten bűn nincsen.»4 Szent Pál apostol is igen gyakran beszél a lelkiismeretről. A korinthusiaknak ezeket írja: «Mert a mi dicsőségünk lelkiismeretünk bizonyságtétele».3 Az alattvalók necsak félelemből, hanem a lelkiismeret miatt engedelmeskedjenek feljebbvalóiknak.6 Tiszta lelkiismerettel járuljunk Istenhez.7 Tanítja, hogy Isten az erkölcsi törvényt minden embernek szivébe írta, hogy az 1 Idealistische und positivistische Ethik. 148. 2 Móz. I. k. 4, 13—16. 3 Péld. 12, 18. 4 Sir. 13, 30. 5 II. Kor. 1, 12. 6 Róm. 13, 5. 7 Zsid. 10,22.