Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
544 HARMADIK KÖNYV szemlélve a dolgot — mindig az a legjobb, ha az általános jólét érdekében hozott szabályokhoz alkalmazkodik. A kíméletlen egoista, aki ravasz számítással mindent saját érdekeinek szolgálatába tud hajtani, gyakran többre viszi, mint az erényes ember: előtte ezer meg ezer eszköz és út nyílik a gazdagodás és élvezetek felé, melyek a lelkiismeretes ember előtt zárva maradnak. Az állam törvényeivel és büntetéseivel sem fenyegethetjük meg őt. Csellel és ravaszsággal könnyen túlteszik magukat ezeken is. Humbert ismeretes esete mutatja, hogy negyedszázadon keresztül a leggonoszabb zsiványságokat lehet elkövetni» milliókat és milliókat elszédelegni és amellett mégis tekintéllyel szerepelni a legfelsőbb és legelőkelőbb körökben, csak legyen elég ravasz és vakmerő az ember. És az erény szépsége, meg magasztossága? Ez sem tudná az embert a jó úton tartani? Minden bizonnyal magasztos és fönséges az erény, de csak akkor, ha az örökkévalóságra vonatkoztatjuk, ha nem más, mint hasonlóság Istenhez és ha tudjuk róla, hogy ettől függ az ember sorsa az örökkévalóságban. De mi marad ebből, ha az életet tisztán földiesen fogjuk föl, ha nincs személyes halhatatlanság és számadás a túlvilágon? Az ember legfőbb és legerősebb vágya a boldogság után való törekvés. Ha már most a földi életen túl mitsem remél és semmitől sem fél, vájjon nem cselekszik-e akkor észszerűen, ha olyan ösvényre tér, mely neki ezen a világon legtöbb élvezetet, hatalmat, gazdagságot és tiszteletet igér? Ezért ez a kigondolt, tisztán emberi, Istentől és vallástól független erkölcstan az erkölcstan nevét sem érdemli többé. Annyi a hasonlósága az igazi erkölcs
