Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
542 HARMADIK KÖNYV Nem időzhetünk sokáig e pontnál, hogy a sajátos keresztény erkölcstannak és a villásnak és pedig a keresztény vallásnak szükségszerű összefüggését kimutassuk, mert ez annyi lenne, mint tengerbe vizet hordani. A keresztény erkölcstan magában foglalja Krisztus parancsait és pedig mindenekelőtt azt a parancsot, hogy benne mint Messiásban és Isten fiában higyjünk, magunkat megkereszteltessük és szentségekkel éljünk, a tőle alapított egyháznak engedelmeskedjünk, őt szeressük, kövessük, az emberek előtt megváltjuk és többi parancsait is megtartsuk. Mindezek a parancsok föltételezik, hogy hiszünk Krisztusban az ő istenségében, megváltásában, kegyelemajándékaiban, egyházában, neki mint bírónak eljövetelében. Ezért keresztény vallás nélkül ép oly kevéssé lehet keresztény erkölcstan, mint ember lélek nélkül. De hátha legalább az általános emberi, természetes erkölcstan független a vallástól ! Ne áltassuk magunkat téves gondolatokkal! Ha a vallás alatt a kötelességek összeségét értjük, melyeket a természetes erkölcsi törvény Istennel szemben ránk ró, akkor az lényeges része az erkölcstannak. A természetes erkölcsi törvény magában foglalja összes erkölcsi kötelességeinket, úgy az Isten iránt — vallásos kötelességek, — mint önmagunk és felebarátaink iránt. Különben is a természetes erkölcsi törvény isteni törvény, melyet Isten írt a szivünkbe, amely tőle nyeri kötelező erejét és azok megtartását illetőleg ő hí majd számadásra bennünket. Következőleg a természetes erkölcstan alapját a vallás képezi vagyis a hit az Istenben, a mi Urunkban, Törvényhozónkban és egykor Biránkban, aki Ítélni fog eleveneket és holtakat. Amint színészek, pénzhamisítók számára is lehet elő