Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
pos tanulmányukat, melyben azt fejtegetik, vájjon az egy vagy a több istenhivés volt-e az eredeti vallásforma, ezekkel a szavakkal fejezik be : «Tehát a mytho- logiai vallások... nem durva bálványozásból keletkeztek, hanem eredeti egyistenhivésből fejlődtek vissza.» Keresztény álláspontról tehát joggal kérdezhetjük, hogy az emberek, akik eredetileg egyistenhivők voltak, hogyan veszítették el lassankint az egy, igazi Isten ismeretét és hogyan estek bele a sokistenhivésnek külünböző alakjaiba. Már a Bölcsesség könyve is erőteljes vonásokkal festi, miként homályosították el az emberek magukban Isten ismeretét fonák vágyaikkal és hogyan teremtettek maguknak isteneket saját vágyaik és ízlésük szerint.1 A keresztény ember előtt a vallásnak mint általános emberi jelenségnek keletkezése magától érthető. Egészen máskép hangzik ez a kérdés, ha a modern alanyias vallásfelfogás keretébe állítjuk bele. A vallás eredetének kérdését erről az álláspontról alapjában haszontalannak, sőt megoldhatatlannak kellene tartani. Ha a vallási képzetek csak személyes érzelmekből és szükségletekből erednek, akkor a vallás keletkezésének kérdésére általánosan és érvényes feleletet nem adhatunk. Ezek a szükségletek és érzelmek ugyanis minden egyes ember egyéni képességei szerint különbözők. Másrészt ennek az érzelemvallásnak hívei sem tagadhatják, hogy a mai napig kivétel nélkül valamennyi nép a vallásnak tárgyi valóságot tulajdonított, hogy földöntúli lényeket vett föl, akiktől, mint gondolta, ő is függ és hogy azokat imájával, áldozatok bemutatásával, ünnepekkel és templomi cselekményeikkel tisz A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 537 1 Bölcs. k. 13. és 14. fej.
