Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Bevezetés - Első könyv. Az ember
AZ EMBER 9 sében független lelke. A halállal mindennek vége; a halhatatlanság minden reménye, a másvilági élet hite hiú ábránd. Szabadakaratról szó sem lehet többé, mert akkor az emberben is ugyanazok az erők működnek, mint a természetben, ahol pedig minden megmásíthatatlan szükségszerűség szerint igazodik. Ha ez így volna, erkölcsi rendre gondolni sem lehetne. A beszámít- hatóság, felelősség és a bűn eszméit vagy tagadnunk, vagy semmitmondó frázisoknak kell lealacsonyítanunk. A lélek szellemiségének és halhatatlanságának tagadásával megdől az egész keresztény vallás. Minden tanítása az embernek Isten képmására való teremtéséről, az életerőről, melyet az Alkotó beléje lehelt, a bűnbeesésről, az Isten Fiának malasztos megváltásáról, a jövő örök életről a másik világon, röviden az egész kereszténység tanaival, szentségeivel, vigaszaival és reményeivel a mesék világába tartozik. A keresztényből semmi sem marad meg, az emberből is csak az emlősállat az ő érzéki törekvéseivel és ösztöneivel. De még ez az állat sem marad meg. Amint az evolucionista felfogás szerint az ember lényegileg nem különbözik az állattól, épen úgy az állat sem különbözik lényegileg a nővénytől és a szervetlen világot alkotó többi élettelen teremtménytől. Itt is, ott is ugyanazon elemek és erők vannak, csakhogy művészibb és titokzatosabb keverékben és kombinációkban. Az állatok és az emberek csak atomhalmazok, nagyszerű gépek, melyek míg energiájukat (elevenerejüket) fel nem emésztik, idegeiket és izmaikat csak úgy mozgatják, mint akár a gőzgép a kerekeit és dugattyúit. Igen, a büszke embergépezet alantabb áll a gőzmasinánál. A kihasznált gőzgép nem szül bennünk visszatetszést. A tehetetlenné vált embergépezet azonban
