Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
van, valamit nélkülöz. Szenvedés és nyomorúság elválaszthatatlan kísérői földi életünknek, majd testünket, majd lelkünket érik. Ezért az irgalmasság cselekedetei is kétfélék: az irgalmasság testi és lelki cselekedetei. Előbbieket a következőkre lehet visszavezetni : az éhezőknek ételt adni, a szomjuhozóknak italt adni, a mezíteleneket ruházni, az utasoknak szállást adni, a foglyokat kiváltani, a betegeket látogatni és a halottakat eltemetni.1 Hasonlóképen szokás a lelki irgalmasság hét celeke- detét elsorolni: a tudatlanokat tanítani, a kételkedőknek jótanácsot adni, a szomorúakat vigasztalni, a bűnösöket megfeddeni, a bántalmakat békével tűrni, ellenünk vétőknek megbocsátani s az élőkért és holtakért imádkozni. Hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonított Krisztus Urunk az irgalmasság cselekedeteinek, kitűnik abból, hogy mindazt, amit valaki a legkisebbnek tett embertársai közül, úgy tekinti, mintha vele magával tette volna;2 még az a pohár viz is, amit az Ő nevében adunk a legkisebbnek, még az is jutalomban részesül.3 A nagy világitélet leírásánál csak az iralmasság cselekedeteit említi Krisztus Urunk. A Biró az igazakhoz így fog szólani: Jöjjetek, Atyám áldottai, mert éheztem és ennem adtatok, és a baloldaliakhoz: Távozzatok tőlem, mert éheztem és nem adtatok ennem. Mért hozza föl itt csupán az irgalmasság cselekedeteit? Csak ezeket fogja szem előtt tartani, midőn az embereket megítéli ? Bizonyára nem. Minden cselekedetünk, sőt még legtitkosabb gondolataink és kívánságaink is számba jönnek majd az ítéletnél. Miért említi tehát Krisztus csupán az irgalmasság cselekedeteit ? Mert ezek a szereA KATHOLÎKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 399 1 V. ö. Mt. 25, 35. sk. 2 Mt. 25, 40. 3 Mt. 10, 42.
