Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában
190 MÁSODIK KÖNYV. A KERESZTÉNY EMBER Hogyan hihettek volna az apostolok Jézusban, ha ő csak ember volt és nem erősítette volna meg isteni küldetését kézzelfogható csodákkal? Mi késztette őket arra, hogy mindent, még szüleiket és vagyonukat is elhagyva az Üdvözítőhöz csatlakozzanak ? Mi vitte őket arra az elhatározásra, hogy nem rettenve meg az ő szégyenletes kereszthalálától sem, bejárják az egész világot és hirdessék evangéliumát? Jól tudták, hogy minden külső hatalmi eszköz hiányzik kezükből, amire szükségük lehet és hogy minden képzettség híjával vannak. És mégis kimennek a világba, hogy a keresztre- feszített Jézust hirdessék. Sőt evangéliumukért örömmel választják még a halált is. Nem voltak-e esztelenek, ha mesterük isteni küldetéséről szóló nyilvánvaló bizonyítékok híjában ilyenekre vállalkozni mertek? Avagy talán az emberek szenvedélyeinek hízelgő tant hirdettek és azzal hódították meg a bujaságba és bűnökbe sülyedt világot? Ó nem, ők a keresztre szegezett Jézust hirdették, aki a zsidók előtt botránkozás, a pogányok előtt pedig bolondság volt. A kevélyeknek ezt mondották: «Ha nem lesztek olyanok, mint e kisdedek, nem mentek be a mennyek országába.» «Tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szivű vagyok!» A kapzsiaknak a lelki szegénységet hirdették, a gazdagokhoz így szóltak: «Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyekországába.» Az élvezetet hajhászóknak és mértékteleneknek a tisztaság parancsát, a házasság fel- bonthatatlanságát, egységét, az önmegtagadást hirdették. «Aki tanítványom akar lenni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem». Amit a büszke rómaiak és görögök eddig imádtak, azt most megvetve lábbal kellett tiporniok, hogy Krisztusban új
