Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában
A TERMÉSZF.TFÖLÖTTI KINYILATKOZTATÁS VILÁOÁBAN 179 Természetes, hogy a két kinyilatkoztatás, nem ellen- kezhetik egymással, mert minden igazságnak Isten az ősforrása, ki önmagának nem mondhat ellen. Amit Isten a természetes kinyilatkoztatás, a teremtményeknek ezen homályos rúnái által velünk közöl, mindez igaz marad a természetfölötti, keresztény kinyitatkoztatásban is, de tökéletesbül, világosabb lesz és az új igazságok még gazdagabbá teszik. A természetfölötti kinyilatkoztatás lehetőségét értelmünk teljesen belátja. Emberi tudásunk nagyon gyarló.1 Értelmünk — mint a Stagirita mondja — a természet legnyilvánvalóbb tényeit sem volna képes megérteni, olyan mint a denevér szeme, mely nem tudja elviselni a nap vakító világosságát. Még kevésbbé az értelmet túlhaladó szellemi dolgokat. Mily tökéletlenek pl. az Istenre és az isteni dolgokra vonatkozó ismereteink ! Az igazság óceánja beláthatatlan messzeségbe nyúlik és értelmünk rövidlátó szemével csak nagyon keveset veszünk észre belőle. Nagyon is vannak tehát olyan igazságok a természetes és természetfölötti rendben egyaránt, amiket Isten közölhet velünk. Joggal hihetnők tehát, hogy ebben senkisem kételkedik, különösen manapság, amikor annyian vannak, kik az ellentmondó vélemények zűrzavarának láttára azagnosticizmus karjaiba vetik magukat vagy egyáltalán nem hisznek az igazságban. Az eszközök sem hiányzanak, melyekkel Isten az ő igazságait velünk közölheti. A végtelenül bölcs és hatalmas Istennek, aki természetünket alkotta, ezer és ezer módja van arra, hogy velünk természetfölötti módon érintkezzék és istenségének mélységeit előttünk megnyissa. Jóságának és leereszkedésének semmi sem felel 1 L. fent 157. 1. 12*
