A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Péter Róbert: Az atyák mondásai

támaszkodott és a farizeusokat kegyetlenül üldözte.1 Alexandra (76 —67.) trónralépésével azonban a fari- zeusok kerültek ismét uralomra és ettől fogva politikai és vallási befolyásuk majdnem az egész vonalon érvényesült.1 2

Negyedik párként említik az A. M. (1.10,11.) Sema'jat és Abtaljont. Flavius Josephus három helyen3 említ két zsidót IIwXíwv és Sapiaç néven, de úgy hogy Sapiaç az előbbi tanítványa. Kérdés már most, hogy lehet-e Flavius Josephus és az A. M. említette ala- kokat azonosítani. A «zsidó Livius>) első helyen említi HioXtov-t, utána pedig Eapéaç-t; elmondja róluk, hogy Heródes idejében éltek, garázdaságai ellen kikeltek (47. Kr. e.), de 37-ben mégis ők tanácsolták, hogy a zsidók nyissák ki neki Jeruzsálem kapuit. Az azo- nosítás ellen időrendi szempontból kifogást emelni nem lehet. A Sema'ja és Sapáac név teljesen egyezik; IltoXítóv is lehet az Abtaljon név görögösített alakja. Nehézséget okoz azonban az, hogy az A. M. ily sor- rendben említik őket: Sfma'ja és Abtaljon, tehát Sema'ja aligha lehetett Abtaljon tanítványa. Azért mások Sapéaç-t és Ilwiuwv-t Hillellel és Sammai- val akarják azonosítani ; Sapiaç és Sammai tényleg azo- nosíthatók, mint Jannai és ,Iavvaxoç (,Iavvàaç) de IIwXíwv

A PIRKE ABOTH-BAN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK 401

1 Flav. Jos. Ant. XIII. 13, 5. V. ö. Schürer, i. m. I. 27 9. köv. 1.

2 Ezt a keveset el lehet fogadni e pár történetéből. Braun- Schweiger azonban (i. m. 111—116. 1.) a Talmud legendás adataira sokat ad s azt nem tünteti föl külön a szorosan vett történeti tényéktől.

3 Ant. XIV. 9, 4. XV. 1, 1. 10, 4.

Munkálatok, 72. évfolyam.

26