A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900

ÜNNEPÉLYEK ÉS MOZGALMAK

171

tilag ki is mondotta, hogy ezután minden ünnepé- lyének felolvasóját választani fogja.1

Baj volt az ünnepi szavalatokkal is. Sokaknak nem tetszett a törvénykönyv intézkedése, amely meg- adta az elnöknek a jogot, hogy a kijelölt költe- mény elszavalásával azt bízhatta meg, akit épen akart. 1900 október 14.-én Rejtő Sándor indítvá- nyára oda módosították ezt a pontot, hogy az ajánl- kozók közül a legjobb szavalót külön bizottság je- lölje ki. Ámde a következő évben már az előbbi szokás lépett újra életbe.

Az alapító ünnepélyt az iskola ép úgy mint 1874 előtt szent Alajos napján június 21.-én, vagy az azt követő vasárnapon tartotta. De midőn az iskolai évben változás állott be és a tanévet már júniusban bezárták az egyetemen,1 2 akkor az ünne- pély napját a körülményekhez képest vagy május közepére, vagy végére tették. Szent Alajos tisztele- téré pedig néha külön zártkörű ünnepélyes gyűlést rendeztek.

A legimpozánsabb alapítási ünnepélyt az iskola alapításának 50 éves évfordulóján tartotta. Már 1878-ban3 az elnök indítványára kiküldött egy hat tagú bizottságot, hogy tanácskozzanak a jubileum megtartásának módozatai felett. 18794 február kö- zepén már elő is terjesztette a bizottság ajánlatát. Eszerint a javaslat szerint, amelyet ugyanakkor lel1 II. biz. gy. nov. 14.

2 Az 1876/7-iki tanévtől kezdődött a szorgalmi idő váliozása.

3 XII. r. g. dec. 16. 4 XVII. r. g. febr. 16,