A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Viglás Lajos: Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez
A PÁLOSOK PESTI KOLOSTORA 457 melyeket a különböző káptalanokon alkottak,1 csak Barkóczy Ferenc primás levelére akarunk utalni. Barkóczy 1763. évben tartott máriavölgyi káptalan- hoz levelet intézett, melyben különösen a szerzetesi szegénységet és a kar megtartását hangsúlyozza. (Alig van hat kolostorban kar.) Továbbá építkezés- ben, bútorzatban, ruházatban és élelemben a régi egyszerűséghez és mérséklethez való visszatéréshez inti az egybegyült atyákat.2 E felsorolt néhány adat ugyan nem vonatkozik kifejezetten a pesti konventre, de valószínűleg erről is elmondható; annál inkább mert a tagok sűrűn változtatván lakóhelyüket e léha szellemet lassankint elterjesztették. Barkóczy szavai azonban a jobbérzel- műekben visszhangra találtak. Az újonnan meg- választott rendfőnök, az igazán buzgó Tomassich Gellért, elrendelte, hogy a szerzetesek pontosan vegyenek részt a karban, a priorok pedig tartóz- kódjának a vendégfogadástól és fényes lakomák készítésétől.3 De a prímást nem nyugtatta meg ez a rendelet, mert midőn őt Tomassich ez év folya- mán meglátogatta Esztergomban, újólag szivére kötötte a rendfőnöknek a régi szerzetesi fegyelem 1 íme néhány példa : «Ad tollendos excessus in bacchanalibus facile emergendis demandatur, ut nulláé transvestationes ad- mittantur, nec saltus, nec musica saecularium» (Act. Paul. VI. k. 677. 1.), vagy «sicuti lusus chartifoliorum ita et nocturnae compotationes, ex quibus alia mala provenire soient, severissime interdicuntur, idque sub poenis super eo iam saepius statutis» (U- 0. IX. k. 91. 1.), vagy «venatio et saltus cum altero sexu prohibetur» (U. o. X. k. 180. 1.). 2 Act. Paul. X. k. 237. 1. 3 Act. Paul. X. k. 241. 1.
