A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
108 IRODALMI ÖNKÉPZÉS József fellépését és irodalmi szereplését méltatta. Fridrich Sándor «Balassa és Mindszenti» munkássá- gát hasonlítja össze.1 Egyes költemények fejtegetése kedves szórakozása volt iskolánknak. Kánczy Lénárd «Kisfaludy Károly «Esti tájkép»-énekszéptaniméltatásá»-vaIlZfl/zű/'ú7zsz^y István «Gyulai Pál «Esti látogatás»-ának alaki és tartalmi ismertetésé»-vel tűntek ki. Tillmann Béla Madách «Ember tragédiájá»־t vetette össze Goethe «Faust» jával, Czvitkovics Sándor Gyöngyösi «Rózsa- koszoru»-jának magyarázásával szerzett kellemes pil- lanatokat az iskola tagjainak. Különösen az utóbbi aratott nagy tetszést, mert «egy eddig figyelemre nem méltatott gyönyörű mű»-ről szólott, amely a rózsafüzér titkait tárgyalja. Hudyma Emil «Gyermeki szeretet Petőfi versei- ben» c. a. értekezett. Pap Máté pedig «Petőfi hon- szabadság szeretete költeményeiben» című munká- val tett eleget tagsági kötelességének. Domlan Péter a protestantizmus nemzeti költésze- tünkre való hatását imertette, Rupp Kornél a «Mária- kultusz a középkori misztériumokban» című érteke- zésével vívta ki az iskola elismerését. Bárdossy Géza pedig «Adalék a magyar bibliai fordítók tör- ténetéhez» c. dolgozatával. Prácser A. Gyula «A magyar kath. papság irodalmi jelentőségé»-t igyekezett megállapítani. Babik József «Szépirodalmi viszonyainkról» tartotta jegyzői szék- foglalóját. 1 Pályanyertes.
