A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Viglás Lajos: Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez

A PÁLOSOK PESTI KOLOSTORA

453

talán az említett kápolna szükségleteire — voltak szánva. A főoltár ereklyekövén ez a fölirás látható: «MDCCXLVIII. die 15-ta Junii ego Michael Carolus e Comitibus ab Althann Archi- et Eppus Vaciensis consecravi hoc altare in eoque reliquias S. Firmi etc. M. M. inclusi». Althann váci püspök tehát 1748-ban szenteltelte föl azt az ereklyekövet, ami azt mutatja, hogy a templomban 1748-ban már nyilvános istentiszteletet tartottak. Azonban a templom a kolostor szűkös pénzügyi helyzete miatt igen egyszerű volt : falai szegényesen meszelve, tornyai alacsony zsindely- tetővel befödve.1 Mindazonáltal a hivők befogadására és ájtatosság végzésére sokkal alkalmasabbnak bizo- nyúlt, mint az előbbi kápolna.

A pesti rendház tehát így fokozatosan gyarapodott és mindig nagyobb tekintélyre tett szert. 1741 szép- tember 20.-án a káptalan a háború okozta veszedelmes helyzetre való tekintettel Pestre helyezte át a tartomány levéltárát;2 1744-ben pedig a pesti pálosok befejez- ték kolostoruk északi oldalának építését, melynek elkészítéséhez a város tanácsa már 1739-ben ingyen engedte át kőbányájának egy részét.3

A kolostor fejlődését nem akadályozta meg a priorok váltakozása sem. 1744. év szeptemberében ősz- szehívott káptalan pesti priorrá Maczonkay Kristófot,* tartományfönökké pedig Ordódy Istvánt választotta.5 De Ordódyt a következő évben ülésező nagy káp- tálán rendfőnöki méltósággal tisztelte meg;6 azért a

1 Rôder A. : id. m., 5. 1. 4 Act. Paul. IX. k. 101. 1.

2 Act. Paul. VIII. k. 1741. év 92.1. 5 U. o. 99. 1.

3 Roder A. : id. m. 5. 1. 6 U. o. 142. 1.