A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Viglás Lajos: Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez
446 A PÁLOSOK PESTI KOLOSTORA sitatorok véleménye szerint 20 ember kényelmesen megélhet belőle mindaddig, míg az új épület elké- szül, melyből, ekkor már az ebédlő, konyha és hét szoba (cubiculum) készen állott.1 A canonica visitatio befejeztével a két megbízott szent Lőrinc-kolostor romjait is megnézte és hely- színét lerajzolta. Midőn ezt a budai katonai parancs- nők megtudta, a pesti házfőnöknél érdeklődött a két atya szándéka felől. Midőn ez fölvilágosította a parancsnokot a rend szándékáról, — t. i. kápolná- val akarták e dicső monostor emlékét megörökí- teni — nemcsak nem gördített akadályt a terv kivi- tele elé, hanem a maga részéről is támogatást Ígért. A pesti superior elő is terjesztette a rendi tanácsban e kegyeletes tervet, de szükséges pénz hiányában a tanács nem szavazhatta meg a költségeket.2 Ez ideig a pesti pálosoknak még nyilvános tem- plomuk se volt. Istent bizonyára csak valami eldu- gott helyen dicsőítették. «De a keresztény hitélet belerejénél fogva olyan lévén, mint az ép tölgy, mely zúgjon bár körűié a förgeteg, megtépve lombjait, letördelve gályáit, mégis örökifjan hajt, még azon viharos és mostoha időkben is ébresztett lelkeket, kik Isten adományait csak akkor vélték üdvösen elkölteni, ha azokból az Úr oltárára is vittek».3 1720 május 22.-én Doloczky Mária Magdolna, Tarkos Mátyás özvegye, költségén Mayer Ágoston egy ká- polna építéséhez fogott, melyet a következő év első napján ugyancsak Mayer szentelt föl Jézus öt szent 1 Act. Paul. V. k. 520. 1. 2 Act. Paul. V. k. 521. 1. 3 Roder A. id. m. 4. 1.
