A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Viglás Lajos: Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez

A PÁLOSOK PESTI KOLOSTORA

káptalan definitorrá,1 1714-ben pedig tartomány- főnökké választotta, s az így megüresedett pest' superioratust Bakay Imrével töltötte be, aki 1718-ig viselte a házfőnökséggel járó terheket. Amint ez a különböző alapítványokból kitűnik, Bakay idejében Pest lakossága már kezd megbarátkozni szent Pál fiaival. Markovics Mátyás nejének, Babies Annának, végrendelete folytán annak csepelpromontori szőlő- jét 1703-ban a pálosoknak adja misékre.2 Stoller Mátyás 40 forintot hagyományoz a rendnek,3 Mátyás tímár pedig csepelpromontori szőlőjét és pesti házá- nak negyedrészét köti le a pálosoknak misealapít- vány gyanánt.4

Ezen és más adományok képesítették Bakayt arra, hogy egy szerzetesekhez illő kolostor építésé- ről gondoskodjék. 1715 május 24.-én rakták le az alapkövet a mostani központi papnevelő déli, kertbe néző szárnyán, melybe többek közt szent Sebestyén ereklyéjét és a Boldogságos Szűz cestochovi rézké- pét helyezték el. Az építkezés ez évben annyira ha- ladt, hogy évvégére az alapozással elkészültek.

Alig tette meg Bakay Imre a pesti ház történe- tében ezen korszakos lépést, máris elöljáróinak és a rend akaratának engedelmeskedve, el kellett hagy- nia a nagy gonddal megkezdett munkát. 1718-ban Máriavölgyben tanácskozó káptalan az elefánti kolos- tor igazgatását bizza rá,5 míg a pesti ház élére Mayer Ágostont állítja, s egyúttal Bolla Ágoston,

1 Ad. Paul. IV. k. 252. I. 4 U. 0. 4. sz.

2 Act. Paul. Pest. 20. cs. 2. sz. 5 Act. Paul. V. k.153. 1.

3 U. o. 3. sz.