A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Viglás Lajos: Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez
442 A PÁLOSOK PESTI KOLOSTORA kát nem tagadta meg tőlük», mondja az egykori följegyzés.1 Horváth Bernât helyét a káptalan akarata értei- lilében még halála előtt Huszár István foglalta el (1696 jún. 14.), aki szintén arra törekedett, hogy a rend jogait a pesti házhoz tartozó birtokokra vo- natkozólag érvényesítse. 1697-ben a kamara Bécsbe hívja Huszárt, hogy a rendnek az esztergommegyei Maróthhoz és a Pest megyében fekvő Ácsához való jogát igazolja. De Huszár részint a szükséges költ- ségek hiánya, részint egyéb akadályok miatt e fel- adatnak nem tud megfelelni ; azért értesíti az akkori rendfőnököt, Mallechich Oáspárt, hogy ő igyekezzék ezen ügyet valamiképen elintézni.1 2 Erre annál na- gyobb szükség volt, mert a jobbágyok, nem lévén a superiornak oklevele a birtokokról, egyes helye- ken megtagadták a teherviselést. A birtokok keze- lésével járó nehézségek miatt egyúttal azt ajánlja a rendfőnöknek, hogy a rend valamelyik jóbarátjának adják e területeket három vagy hat évre bérbe.3 Mallechich rendfőnök is átlátta e javaslat helyes- ségét, s azért 1698 február 5.-én tartott rendi gyűlé- sen Huszár terve mellett foglalt állást. így történt, hogy a gyűlés megbízta a pesti ház vezetőjét Ácsán kívül Fölcsut, Alcsut, Kajászó, Szentpéter bérbeadá- sával, de azon meghagyással, hogy a superior a 1 ׳ Dexter inter extraneos, discretus inter domesticos, divina a patribus praetendens, humana et necessaria nullo modo denegans». Act. Paul. IV. k. 324. 1. 2 Reg. Doc. Conv. P. Paul. Pest. 5. 1. נ Act. Paul. IV. k. 277. 1.
