A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Viglás Lajos: Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez
440 A PÁLOSOK PESTI KOLOSTORA A pálosok 1693 december 15.-én vették birto- kukba a kijelölt területet Plass Ferdinánd budai kincstárigazgató kezéből. E telek a Kecskeméti kapu közelében terült el és egy török mecsetet s néhány roskadozó házat foglalt magában kb. 100 öl hosz- szúságban és 80 öl szélességben.1 E terület azonban vásárlások útján gyarapodott, így a rendfőnök megvette bizonyos pék házát, amely az előbb említett épületekkel szomszédos volt. 1745- ben pedig a kolostor 1150 frt örökáron megszerezte Kontra János és Bencsik Katalin házát, mely kelet felől a rendházzal, délről Szalay János házával, északról pedig a Lochner-féle épülettel volt határos. Ugyanazon évben Martinovics Erzsébet is leköti pálosokkal szomszédos házát 2300 frt kölcsön fejé- ben a rend számára. A pálosok, hogy a Kontra és Lochner-féle házak birtoklását a maguk számára biztosítsák, kérvénnyel fordultak a város hatóságá- hoz, melyben a nevezett épületek rájuk kebelezését szorgalmazzák s egyszersmind megígérik a házakkal járó terhek viselését. A város teljesítette is kérésü- két.2 Ezen és hasonló birtoklások révén a pálosok annyira nagyobbították eredetileg kisded telepítvé- nyűket, hogy lassankint az egész utca minden szom- szédház nélkül birtokukba került. Ügy látszik a pá- losok telke volt az a terület, melyet jelenleg a Papdebeatis ; et fit per hoc Clementissima Nosra Volunlas ac opinio. Viennae, 13. Julii 1688.» Id. m. III. k. 224. I. 1 Regestum Doc. Conv. Paul. Pest. 199. 1. (Kézirat az Orsz. levéltárban). 2 Reg. Doc. Conv. P. Paul. Pest. 201. 1.
