A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Viglás Lajos: Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez
A PÁLOSOK PESTI KOLOSTORA 437 foglalkoztak a budai kolostorok ügyével. A káptalan két tagot küldött ki, hogy állapítsák meg a kolos- torok helyét, mely a hosszú török hódoltság miatt teljesen feledésbe ment.1 1687 január 27.-én ért a két rendtag Budára, ahol «Vizer istállója mellett egy düledező mecsek aljában» csakugyan megtalál- ták egyik kolostorukat. E kolostor a Vízivárosban állott. Hasonlóképen a másik két kolostor nyomát is meglelték : a szent Lőrinc kolostort Budától kb. egy órányi távolságra Székesfehérvár irányában, a szent Pál kolostort pedig a róla elnevezett völgy- ben. Mindamellett e helyeket nem kaphatták meg a pálosok, mert a város elöljárói csak az uralkodó engedelmével adhatták át a kolostorokat régi gaz- dájuknak.2 Midőn a pálosok látták e nehézségeket, ismét Lipóthoz fordultak megjelölvén egyúttal, hogy ko- lostoruk a Vízivárosban állott.3 A pálosok e kolos- tort szerették volna megszerezni, mert a szent Lő- rinc és szent Pál kolostorok, mivel a városon kívül feküdtek, a háborús idő miatt bizonytalanoknak látszottak. Azonban e törekvésük is sikertelen maradt. Midőn látták a pálosok, hogy mily akadályokkal kell megkíizdeniök, III. János lengyel király párt- fogását is igénybe vették, aki 168/ július 9.-én tényleg küldött Lipótnak ez ügyben levelet. De még ez sem hozta meg a kívánt eredményt. Ekkor 1 Id. m. 97. I. 2 U. 0. 105. 1. 3 U. o. 107. 1. «in suburbico seu in civitaie Budensi, quam Aquaticam vocant».
