A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Péter Róbert: Az atyák mondásai
402 A PIRKE ABOTH-BAN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK és Hillel első tekintetre teljesen különböző nevek s azonkívül itt is felhozható az időbeli különbségen kívül az a nehézség, hogy Sammai nem volt Hillel tanítványa. Mindezek után mégis csak legvaló- szinűbb az, hogy Sema'ja és Abtaljon azonosak Sapéaç- és IlwXúov-nal, bár Flavius Josephus elbeszélése az A. M. összhangba nem igen hozható, hacsak nem akarjuk Strackkal1 Sameast Sammai-val azonosítani. Következik az utolsó, kétségkívül a legnagyobb «pár» : Hillel és Sammai, bár a róluk szóló adatok is nem ritkán legendás részletekkel kiszinezvék.1 2 Hillel, kit a Misna «az öreg»-nek is nevez, Babylonban született (innen mellékneve ילבבה) Kr. e. 80—70. körül állítólag Dávid és Benjamin házából. Majd bevándorolt Palesztinába,3 hol Sema'ja és Abtaljon tanítványává lett. Szegénysége4 dacára is a legna- gyobb önfeláldozással és szorgalommal látott hozzá a Tóra tanulmányozásához, melyben csakhamar ki 1 V. ö. Schürer, i. m. 422—424.1. Strack, Einl. 83.1. Braun- Schweiger mindezekről nem említ semmit (i. m. 302—304. old.), hanem a Talmud legendáit adja sorban s nem tesz le arról a véleményről, hogy úgy ez mint az előbbi pár a szynedrium elnöke, illetve másodelnöke voit. 2 Braunschweiger szokásához híven itt is csak a Talmud- legendák kritikátlan elbeszéléseit adja elő. 3 A hagyomány szerint negyven éves korában vándorolt be Palesztinába, negyven évig tanult és negyven évig tanított. A negyven év a zsidóknál általában oly szám, melyet akkor használnak, ha valamit pontosan tudnak s így a fennebbi ada- tokra nem támaszkodhatunk. 4 L. azide tartozó talmudikus helyeket: Braunschweiger, i. m. 70. 1.
