A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Péter Róbert: Az atyák mondásai
392 A PIRKE ABOTH-BAN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK ellen irányult inkább.1 Soká azonban a dolog nem maradhatott így, mert a ״hagyomány» anyagának óriási szaporodása leírását parancsoló szükséggé tette. Ki volt az első, ki gyűjteménybe foglalta a hagyományt, szintén vitás kérdés ; egyesek Hillelre, mások 'Akiba-ra, ismét mások Me’ir-ra gondolnak, mint első kísérletezőkre ; első följegyzőjének, legtöb- ben mégis Rabbi Jehudat tartják 190—210 között.1 2 Ezek rövid előrebocsátása után átmehetünk már most az egyes rabbikra és történetük főbb voná- saira oly sorrendben, mint azt a Pirke Aboth nyújtja. Az írástudók kora és fent leírt időtől kezdve kb. a Kr. u. XI. századig tart, mely időtartamon belül a hakamim, tanna’im, amorin, sabora’im, ga’onim korát lehet megkülönböztetni. Minket e helyen csak a Misna tudósai érdekelnek, mint akiknek mondásai az A. M. képviselvék.3 Ezek sorát öt «pár» nyitja meg, kiket név szerint is ismerünk s akik םימכח, tudósok, néven szerepelnek. Utánuk következnek a tanna’im (םיאנת) kb. Kr. u. 50-től 1 V. ö. Huber, A Talmud (Budapest, 1807.) 32. oldal és Strack i. m. 53—54. oldal, hol az írásba foglalás gátlásának okai is említve vannak, melyekhez hozzá lehet csatolni a rab- biknak érdekét is. 2 L. bővebben H. Strack i. m. 15—22. 1. 3 Braunschweiger munkája (Die Lehrer der Mischna. Ihr Leben u. Wirken für Schule u. Haus nach den Quellen be- arbeitet. 2. Aufl. Frankfurt, 1903. Első kiadása 1890.), melyből jelen dolgozat adatai java részben erednek, alphabetilais név- rendben adja a rabbik olykor ugyancsak kritikátlan életrajzát. A könyv sokkal kezelhetőbbé vált volna, ha a rabbik életét idő eudben generációk szerint tárgyalta volna.
