A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
24 TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS kiadványra előfizetőket gyűjtöttek és tíz megrendelő után egy tiszteletpéldányt kaptak. A gyakorló iskolától átvett tiszteletbeli tagok az intézet azon növendékei voltak, akik pénzzel segí- tették az iskolát, de sem dolgozatot nem adtak be, sem a rendes gyűlésekre el nem jártak. A kiadványt ők is megkapták.1 Ennek a tagságnak különösségét már maga a gyakorló iskola is belátta és 1838-ban megszüntette. Az egyházirodalmi iskola most újból felélesztette és tiszteletbeli tagnak nevezett mindenkit, aki az isko- lát valami módon támogatta. Ilyformán a tisztelet- beli tagság tulajdonképen összeesett a pártfogó tag- sággal s mikor erre — elég későn — 1860-ban egy részvényes tag figyelmeztette az iskolát, rögtön megszüntették ezt a tagságot. Úgy tíz év múlva pedig eltűnt a pártoló tagság is. Beleolvadt a rész- vényes tagságba, mivel, mint Séda Ernő is meg- jegyzi, «kötelmük, mi a részvényeseké, csak a név más». Tulajdonképen azokat a részvényes tagokat nevezték pártoló tagoknak, «akik az egyházi és iro- dalmi pályán érdemben és korban előhaladottan figyelemben részesítették az egyletet.»2 Idővel a gyüjtőtagság is megszűnt az iskola szerve lenni. Épen 1875 márc. 31.-én3 fordulnak elő utoljára a gyűjtők, mint az iskola tagjai. Aki épen előfizetőket akart gyűjteni az iskolának, gyűjt- hetett ezután is, de nem szerepelt többé mint az iskola tagja. 1 Séda i. m. 48. 1. 2 Séda i. ni. 162. 1. 3 IV. bizotts. gy.
