A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
170 ÜNNEPÉLYEK ÉS MOZGALMAK Az alapító ünnepélyt nagy előkészületekkel ren- dezték mindenkor. Nyilvános jelleggel birt és a katholikus társadalom előkelőségei jelentek meg rajta; nem csoda, ha mindent elkövettek a siker érdekében. Ezért határozták el az elnök indítványára, hogy az ünnepélyen elszavalandó költeményekre pályázatot írjanak ki.1 Ezt a határozatot aztán kitér- jesztve az ünnepi felolvasásokra is, minden nyilvá- nos és zárt ünnepélyre kötelezőnek ismerték el.2 Később a felolvasásoknál ez intézkedéstől eltekin- tettek. Nem egyszer ugyanis megtörtént, hogy egyes ünnepélyeket nem lehetett megtartani, mert a pályázat meddő maradt. Vagy nem érkeztek be egyáltalán müvek, vagy ha igen, a kritika nem tar- tóttá érdemesnek a felolvasásra.1 2 3 így egy alkalommal 1900-ban4 az alapítási ürme- pélyre több dolgozat érkezett be, de egyik sem sike- rülvén, az iskola kénytelen volt megbízni egy tagot a felolvasás elkészítésével. 1905-ben végre határoza1 1877. XXV. r. g. ápr. 28. 2 Az ünnepélyek programmját bizottsági ülésen állapították meg. A nyilvános jellegű ünnepélyét ki is nyomatták s meg- küldték az összes tiszteletbeli és részvényes tagoknak, nem különben mindazon egyházi és világi férfiaknak, akikről gon- dőlni lehetett, hogy érdeklődnek az iskola iránt. A programm pontjai elnöki megnyitóból, ünnepi felolvasásból, szavalásból s az intézeti ének- és zenekír számaiból állottak. 3 1892. rk. gy. márc. 3; 1893. 111. r. gy. nov. 12. V. rk. gy. dec. 7; 1898. XIX. r. gy. ápr. 17. XXIII. r. gy. máj. 15; 1899. IV. biz. gy. máj. 2. 4 XIII. r. gy. jan. 28.
