A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
136 SZÓNOKI ÖNKÉPZÉS kívül érdekes beszédek, elméleti felolvasások, illetve szabadelőadások hangzottak el a legkülönbözőbb tárgyakról. Herczegh József a római pápa primátusát és csal- hatatlanságát bizonyította Nagy sz. Leó után,! Csempész János Pázmány Pétert követve arra a kér- désre felelt: «Miért lett Isten emberré?»,1 2 Petrás Lajos Massillon nyomán «A végső töredelmetlenség»- ről szónokolt,3 Krssák József «Az isteni gondvise- lésről»,4 Hoós József az «Alázatról»3 adtak elő ere- deti beszédeket. Emellett egyesek a jelesebb szónokok kész beszé- deivel is felléptek. A szakosztály pedig minden év- ben versenyszónoklatokat is tartott, amelyen átlag nyolc-tizén vettek részt. A felolvasások, illetőleg szabadelőadások közül említést érdemelnek a Wagner Mihályé, aki «Az egyházi beszéd gyakorlatiasságáról,»3 a Holma Istváné, aki «Az egyházi beszéd népszerűségé»- ről7 és a Martin Aurélé, aki «A szép és az eredeti az egyházi ékesszólásban»8 címen tartott gondola- tokban gazdag elmefuttatást. A szép virágzásnak indult szónoki szakosztály az 1903/4-iki tanévben hanyatlásnak indult. Az elnök kénytelen volt azzal az indítvánnyal fellépni, hogy «a mostoha viszonyok kényszerítő hatása alatt» a 1 1901. IX. sz. gy. márc. 28. 5 X. sz. gy. ápr. 2. 2 1902. II. sz. gy. dec. 4. 6 1900. III. sz. gy. dec. 6. 3 III. sz. gy. dec. 4. 7 1901. VI. sz. gy. febr. 7. 4 1903. VII. sz, gy. márc. 5. 8 1902. II. sz. gy. dec. 4.
