A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900

IRODALMI ÖNKÉPZÉS

119

rálát nélkül, egyszeri hallás után Ítélve vett föl.1 Szükségtelen itt fölsorolnunk a jegyzőkönyvek ma- gasztaló nyilatkozatait, elég utalnunk Oyulai Pál, Szász Károly és Tárkányi Béla véleményeire, amelyek a «Zsoltárok könyvé»-nek megjelenése után hang- zottak el. Hiszen azok a dicséretek arról a munká- ról szólanak, amely «csendes éjszakákon fogamzott» az iskola hatása alatt.2

Legújabban mintha elnémult volna iskolánkban a múzsa. Csak elvétve akad egy-egy költemény, az is rendesen alkalmi. A tudományos foglalkozás kiszo- rítani látszik a költészetet. Szépprózai dolgozatra már az 1904/5-iki tanévtől nem tűznek ki pályadijat. Köl- teményekre is csak akkor, ha valamely ünnepélyes alkalom ezt megkívánja. A közelmúlt időből, Mi/bich Tamás és Magyar Bálint verseit leszámítva, úgy- szólván nincs is költeménye iskolánknak. Milbich- nek «Lambertini Imelda»3 c., Magyarnak «Szent Erzsébet» c. melodrámája mondható a legsikerül- tebb költeményének. Mindkettőnek zenéjét Meiszner Imre, egri főszékesegyházi karmester, szerezte.

*

Ha iskolánknak az 1874/5. tanévtől napjainkig le- folyt irodalmi önképzését vizsgáljuk, azt az örven- detes tényt tapasztaljuk, hogy mindinkább a szak- képzés felé irányul a figyelem. A tagok megértették a kor követelményeit. Nem akarnak többé poly1 1881. XV. r. gy. felír. 13. 2 Zsoltárok könyve 3. 1.

3 Megjelent Ébredünk 1904. 210. 1.