A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900

TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS

11

növendékekkel, 1814-ben lehetővé tette Berzsenyi Dániel költeményeinek megjelenését.1

Ez az egy tény elég arra, hogy örökre emlékeze- tessé váljék a Quzmics Izidor alatt szervezett «Ma- gyár társaság».

Ámde alig távozott Guzmics az intézetből, azon- nal megszűnt alkotása. Nem volt utódja, aki össze tudta volna tartani a növendékeket továbbra is. így aztán ki-ki maga igyekezett művelődni a ma- gyár nyelv szellemében. Talán Czuczor Gergely, szintén bencés növendék, akit 1820-ban küldött fő- apátja a pesti központi papnevelőintézetbe,1 2 képes lett volna Guzmics örökébe lépni, de ő gyenge, törékeny ifjú volt. Folyton betegeskedett. Ami távol- tartotta őt társaitól. Pesti tartózkodásának nagy részét a betegszobában töltötte. Mindazonáltal, ha nem is éleszthette föl a Guzmics távozásával meg- szűnt társaskört, megörökítette nevét másképen. 1820-ban az intézet falai között kezdte írni az «Augsburgi ütközet» című hőskölteményét, amely- nek a már itt kidolgozott részeit Kisfaludy Károly nagy örömmel üdvözölte. Meglátogatta Czuczort az intézetben, hogy felajánlja neki barátságát.3

Az irodalmi társaskör eszméje ismételten csak 1829-ben merült föl. Ismételten — és ez jellemző - egy szerzetes növendék, a ciszterci-rendű Ihász Gábor György volt a kezdeményezője. Indítványára

1 Séda i. m. 21. 1.

2 Zoltvány Irén : Czuczor Gergely költői munkái. Magy. Remekírók 21. köt. 9. 1. Séda i. m. 23. 1.

3 Zoltvány Irén i. m. 10. Séda i, ni. 24,