Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)
Negyedik könyv. Depaul szent Vince a nyomorral szemben. (1642-1660.)
DEPAUJL SZENT VINCE ÉLETE 25 a lengyel királynéhoz fordult, aki tizenkétezer frankot küldött neki; végül még az uralkodó királynéhoz is elment, aki semmit sem tudott tőle megtagadni. «Ha nem volt pénze, ékszereit adta oda: egy alkalommal valami kétezer livre értékű gyémántot, máskor egy fülönfüggőt, melyért a Keresztény Szeretet hölgyei tizennyolcezer livret kaptak.» És mikor a keresztény érzelmű királynő titoktartást kért, Vince így felelt neki : «Megbocsásson, Fenség, ha ebben az egyben nem hajlok meg akarata előtt. A szeretetnek ilyen szép megnyilatkozását nem szabad eltitkolnom. Jó lesz, Felséges asszonyom, ha egész Páris, sőt egész Franciaország megtudja és én kötelességemnek tartom hirdetni mindenütt, ahol csak tehetem».1 Depaul szent Vince azonban itt nem állott meg. Vannak, akiknek még több pénzük van, mint a királynőnek, s ez az egész világ. Szentünknek merész gondolata támadt: sajtót teremtett a felebaráti szeretet javára. Missiós papjai megjelentek a háború színhelyén, ahonnan megható és szivetrázó részletekben gazdag leveleket írtak neki. Ezeket kis, negyedrétű füzetkékben kiadta és a templomok bejáratánál szétosztatta a tömegnek. A levelek kiadása nemsokára állandósult; minden hónapban megjelent egy-egy s oly mohón olvasták, hogy az első számokat csakhamar újra kellett nyomatni. «Isten bőségesen árasztotta el áldásával e munkát s a legtöbben azok közül, akik olvasták, vagy hallották e híreket, megnyitották erszényüket, hogy segítsenek felebarátjaikon. A füzet1 Maynard, t. IV., 233. 1.