Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Ötödik könyv. Depaul szent Vince befejezi életének két legfőbb alkotását, a missiós papok és a keresztény szeretet leányainak intézményét (1652-1660.)

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

145

mester és Limerick három legelőkelőbb lakosa a vérpadra lépett. Boldog örömük jeléül, hogy életüket adhatták Istenért, legszebb ruhájukat öltötték magukra és «mielőtt kivégezték volna őket, rövid ünnepélyes beszédet tartottak, mely könnyeket csalt ki az összes jelenlevők, még az eretnekek szeméből is. Kijelentették Isten és ember előtt, hogy hitükért, a katholikus vallás védelmeért halnak meg. Vértanúságuk hatalmas erőt öntött a katholikusokba hitük megőrzésére és inkább elszenvedtek mindenféle erőszakosságot, mintsem az Istennek tartozó hűség ellen vétsenek».1 Ily példák nem vesztek kárba. Írország ilyen emlékek hatása alatt a jogfosztottság és szenvedés három századát élte át, de hű maradt hitéhez.

Skótország földjére 1651-ben léptek a missiós papok. Itt a föladat sokkal nehezebb volt. Skócia nem őrizte meg hitét, mint Írország; az első szellő megingatta ősi vallását és a hitújítás borzasztó alakban mutatkozott. A rajongó Knox és utódja, a még veszedelmesebb Melvil, tűzzel-vassal pusztították a templomokat és kolostorokat, kiűzték vagy lemészárolták a püspököket, papokat és nagy pénzösszeget ajánlottak annak, aki egyet is kezükbe szolgáltat. A missiós papok tehát rendkívül nagy elővigyázat- tal léptek az országba. Kereskedőknek öltöztek és nem Calais-ban, hanem Hollandiában szálltak hajóra, ahonnan elindulásuk kevésbbé volt feltűnő. Egy fiatal Mac-Donnel nevű katholikus skót volt a tolmácsuk és vezetőjük. De alig tették lábukat a skót

1 Abelly I. k. 417. 1.

Depaul szent Vince élete.

10