Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására
DEPAUL SZENT VINCE ELETE 55 döbbentőbb valamennyinél és nála gyöngébb lelket mindenkorra megtörhetett volna. Gazdasági okokból Saint-Germain külvárosban közös szobát bérelt egyik honfitársával, Dulou Bertrand-val, ki a sore-i kanton1 békebirója volt. E bírót egy napon kora reggel elszólította kötelessége otthonából; távozásakor elfeledte bezárni pénzszekrényét, hol körülbelül három- vagy négyszáz frankot tartogatott. Szentünkágybanmaradt, mert kissé gyöngélkedett és várta az ígért orvosszereket. Csakhamar el is hozta egy fiú, ki midőn üveget keresett a félig nyitott szekrényben, észrevette a pénzt és szó nélkül zsebrevágta. A biró hazaérkezte- kor nagyon elcsodálkozott, midőn pénzét hiába kereste. Kérdőre vonta szobatársát, ki csak annyit tudott mondani, hogy ő nem vette el és nem is látta, hogy valaki elvitte volna. Erre a biró kiabálni, tombolni kezdett, elkergette Vincét a szobából és mindenütt, a házban, a városrészben, barátok és ismerősök között gyalázta őt. Egyszer de Bérulle tekintélyes és szent életű egyéneket látott vendégül ; köztük volt szent Vince is. A sore-i biró ide is elment és az egész válogatott társaság előtt nyilvánosan tolvajnak nevezte. A szent csak ennyit válaszolt: «Isten tudja az igazságot» ; de e szavakat oly szerényen és annyi kedvességgel ejtette ki, hogy mindenkit magával ragadott. Csak jóval később 1 2 vallotta ki és épen a sore-i biró 1 Sore Landes megyében, Mont-de-Marsan járásban fekszik, 1733 lakossal. 2 Abelly szerint «több évvel később», azonban szent Vince, kit ő is idéz a hatodik lapon, csak ennyit mond : «hat hónap elteltével». (Abelly, t. I, p. 23.)