Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására
34 ELSŐ KÖNYV küzdeni a széptehetségű és szorgalmas Vincének, úgy az egyház, mint az emberek lelki üdve érdekében hasznosnak gondolta, ha a jámbor fiatal papnak alapos kiképzését tőle telhetőleg előmozdítja. Az örökség különben meglehetős szerény volt : néhány bútorból és szántóföldből, továbbá négy- vagy ötszáz arany tallér követelésből állott; a «semmirekellő» adós azonban nem akart fizetni, noha hitelezője halála előtt elfogatási parancsot is eszközölt ki ellene. Csekély volt ugyan ez örökség, de kárpótolta szentünket az elveszett javadalomért és módot nyújtott arra, hogy adósságaitól megszabadulva, a többi szigorlatra is előkészülhessen. Az említett «semmirekellő» az 1200 vagy 1500 livre adósság elől Marseille-be, menekült, hol egy sikerült vállalkozás megingott anyagi egyensúlyát csakhamar helyreállította. Depaul Vince, hogy a tartozásnak legalább egy részét megkapja, ide is utána ment. Maga beszéli el de Commet ügyvédnek, mily kíméletlen szigorúsággal járt el az adóssal szemben. «Bizonyára hallotta már, írja de Commel-nek, hogy Bordeaux-ból visszatérve, arról értesültem, hogy Toulouse-ban egy jóságos öregasszony végrendeleti- leg nekem hagyott néhány bútort és szántóföldet, melyet a castres-i vegyes törvényszék 1 ítélt neki azon három- vagy négyszáz tallér adósságért, melyet hitvány és semmirekellő gazdájukon nem tudott behajtani. Épen pénzszűkében voltam. Minthogy hitelezőimet is 1 A törvényszék egyik fele egyházi, másik fele világi emberekből állott ; ez Ítélt az egyházi és világi személyek között felmerülő peres ügyekben.
