Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Harmadik könyv. A szeretet nagy hadseregeinek megteremtése. (1633-1642.)
DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE 435 kelleténél tovább időzzék ott, ahol dolga akad: azonban a szent engedelmesség biztosítékot nyújt ezen tökéletlenségek ellen. Ugy-e erre gondolt ön is, kedves nővér, mikor azt mondotta, hogy a szerzetesnőknek kolostoruk van, a keresztény szeretet leányainak pedig semmijük sincs a világon, csak az engedelmesség szelleme ? És elhiszi-e, hogy a keresztény szeretet leánya ép oly jól cselekszik, mint a kolostorban a szerzetesnő? — Igen, atyám. — Úgy bizony, nővéreim, legyenek róla meggyőződve, hogy ha van szép, az Isten előtt kedves, az angyalok és emberek előtt pedig csodálatraméltó látvány, akkor bizonyára ilyen a szegény nővérek élete, kik látszólag és a be- avatatlanok szemében saját akaratuk szerint cselekesz- nek, valójában pedig annyira alárendeltek, hogy sohasem a saját véleményük érvényesül, hanem mindenben a szent engedelmesség vezérli léptüket. Valóban, ha ezen zsinórmérték szerint cselekesznek, semmi mással sem érdemelnének ki több tiszteletet: még azok sem művelnek nagyobb dolgokat, kik mint szerzetesnők állandóan a zárda falai közé zárva töltik el életüket».1 Máskor meg így szólt hozzájuk : «A világiak bemehetnek önökhöz és ez betegeikre nézve nagyon is üdvös, de csak a folyosókra és a társalgőszobákba menjenek és sohasem az önök szobáiba. A keresztény szeretet leányainak szobája ép úgy klauzura alatt álljon, mint a karmelita szerzetesnő cellája. Sohase engedjenek be oda senkit, sem főurat, sem más előkelő Conférences, t. I, p. 456. 28
