Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Harmadik könyv. A szeretet nagy hadseregeinek megteremtése. (1633-1642.)

negyedeibe, melyeket szeretetből és önmegtagadásból kerületéül választott. Követte Vince útbaigazításait, pontosan betartotta mindama külsőségeket, melyeket a szent minden alamizsnaosztogatónak szívére kötött. Midőn a száműzött angol szobájába lépett, udvarias részvéttel és tiszteletteljes gyöngédséggel köszöntve, alázattal kérte őket, fogadnák el a tekercset, mely havi osztalékukat tartalmazza. Egy napon, midőn kivételképen elvitte magával barátját is, visszatérőben ezt mondotta neki: Lám, ezek igazán derék keresztények, akik mindenüket odahagyták Istenért. Mik vagyunk mi hozzájuk képest, mi, akik még semmit sem vesztettünk és semmi hiányt sem szenvedtünk? Ők megelégesznek havi két tallérral, holott talán tizenöt, vagy húszezer font jövedelmük volt és bámulatos türelemmel szenvedik a keserves sorsfordulatot. Mi pedig oh mennyire dúskálkodunk a földi javakban és mily kevéssé domborítjuk ki a felebaráti sze- retetet. Oh uram ! a kereszténység nem külsőségben, nem sok szóbeszédben áll, hanem az irgalmas szívben és tettekben nyilatkozik meg.»1

Ámbár az egyesület nagyon gazdag urakból állott, a hónap elején mégis gyakran pénzszűkében voltak, annyira igénybe vették pénztárukat. Szerencsére De- paul szent Vince sohasem hiányzott; mindig készen állott, hogy megtöltse a kiürült erszényt. «Vince tisztelendő úr, — írta az egyesületi urak egyike, — mindig első volt az adakozásban. Szíve, erszénye mindig nyitva volt. Ha valami hiányzott, mindenét odaadta

422 HARMADIK KÖNYV

1 Maynard, t. IV, p. 114.