Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE 295 nem volt ugyan megáldva, amint kellett volna, XIII. Lajos erényeivel, de azért buzgó keresztény gondol­kodásról tett tanúságot. Talán azért, mert egyedül lelkiismeretére hallgatott, vagy mivel még fülében csengtek főleg a püspöki kinevezéseket illetőleg szent Vincének a királyi méltóság rettenetes felelősségéről a boldogult királyhoz intézett végső intelmei : legelső gondolata volt az úgynevezett lelkiismereti tanács felállítása. Ennek kellett segédkezni a személyek kivá­lasztásában, midőn egyes javadalmakat kellett betöl­teni. Szent Vincén kívül tagjai voltak Mazarin bíboros, Séguier kancellár, Charton, Páris nagy penitenciáriusa, továbbá a beauvais-i és lisieux-i püspökök. Elképzelni sem lehet szentünk csodálkozását és mélységes megdöbbenését, midőn a kinevezést kezé­hez kapta. Őt, ki csak a rejtett életről álmodozott, ki csak a szegényekkel akart törődni egész életében, most akarata ellenére is az udvarba hozták. S még inkább nyugtalanította, hogy ezentúl a püspökök, érse­kek, apátok és más egyházi méltóságok betöltésénél is egyenesen közre kell működnie. Félelmetes teher minden időben, de főleg az ő korviszonyai között, mikor az előkelő családok egyházi pályára adták ifjabb gyermekeiket s tekintet nélkül ifjú korukra és erkölcseikre, számukra minduntalan püspökségeket, apátságokat kérelmeztek. Szentünk eleinte, hogy a tehertől valamikép megszabaduljon, cselhez folya­modott. Először barátait küldte, hogy emeljenek szót érdekében, majd maga is felkereste a királynét. De mindezen kisérlete hajótörést szenvedett a királyné hajthatatlan akaratán, aki a leghatározottabb formában

Next

/
Oldalképek
Tartalom