Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE 279 elsorolni a lezajlott hosszadalmas vitatkozásokat; a pápa által külön megbízott kongregáció üléseit, melyek közül tizen vagy tizenkettőn maga X. Ince pápa is kötelességének tartotta megjelenni, noha háromnégy óráig is eltartottak. Elmellőzzük az utolsó és ünnepélyes ülést, melyen des Mares atya a pápa jelenlétében négy álló óráig beszélt; nem említjük meg az ezer hasonló természetű vitatkozásokat sem. Végre 1653 junius 9-ének reggelén X. Ince Istennek ajánlván magát, behivatta egyik titkárát s egy délelőtt lediktálta a Cum occasione bullát. Még aznap este kihirdettette in acie Campi Florae és mindjárt Francia- országba küldötte. Határtalan öröm szállta meg Depaul szent Vincét, mikor e bulláról értesült. Azonnal írt de Solminihac Alán cahors-i püspöknek: «Méltóságos Uram, újságot írok, mely bizonyára kellemesen fogja érinteni: ajan- zenisták fölött elhangzott a kárhoztató Ítélet, öt tételük junius 9-étől kezdve tévtannak tekintendő. Rómában még aznap kihirdették a bullát, hozzánk pedig szent Péter ünnepén érkezett meg. A nuncius bemutatta a királynak és a királynénak is. A felségek igen kegyesen fogadták, a bíboros pedig megígérte, hogy minden erejével rajta lesz végrehajtásán. Egész Páris ujjongott örömében, legalább is a jobb érzésűek, a többiek pedig kijelentették, hogy alávetik magukat a bullának. Singlin, aki Arnault-val együtt a legfőbb emberük, kijelentette, hogy a Szentszéknek engedelmeskedni kell. Du Hamel, Saint-Merry plébánosa, az új tannak egyik főkolomposa, szintén ezen véleményen van és önmagától kihirdeti a bullát templomában.
