Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
DEPAUL SZENT VINCE EI.ETE 233 egy mind a két helyen, de mint minden tudományban, úgy itt is vannak alsóbb és magasabb fokozatok. Az egyetem föladata, hogy hittudósokat képezzen, kik az egyház legfélelmesebb elleneivel is győzelmesen tudnak megküzdeni. Egészen más a céljuk a papnevelőknek, hol nem hittudósokat, de jó lelkipásztorokat nevelnek. Itt tehát csak általános, de mindamellett pontos és biztos tudást kell elsajátíttatni, mely megvilágítja a hit alapelveit s mindenkinek megadja a szükséges ismereteket. A kiváló elmék azután köny- nyen építhetnek ez alapokon. De még az ilyeneknek is szükséges az általános tudás: ez lesz azon szilárd és biztos alap, melynek hiánya nem egyszer érezhető volt még a legkiválóbb emberekben is. A maga jó érzékével és tiszta látásával hasonló nyilatkozatot tett Depaul szent Vince is. Fölvetették előtte a kérdést, hogy nem volna-e jobb, ha a szemináriumi tanár ahelyett, hogy megelégszik valamely nyomtatott kézikönyv puszta elmagyarázásával, írásba foglalná előadásait és tanítványainak is tollba mondaná. Sokan a tollbamondást előbbre tették, mert tág teret nyit, hogy a tanár szabadon érvényesítse tehetségét. Depaul Vince másképen gondolkodott. «Ha valamely jóváhagyott szerző munkája lesz a kézikönyv, a tanítás eredménye sokkal biztosabb, a püspök is nagyobb bizalommal viseltethetik iránta, a társaság is jobban elkerülheti a gyanakvó leselkedést s hatósági felülvizsgálatokat ; a tanárok kiválasztása könnyebb, gondjuk kevesebb s nem oly nyomasztó és végre a hallgatók jobb képzésben és oktatásban részesülnek. Erre azt vetették ellen, hogy ha valamely tanár semmit
