Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
210 MÁSODIK KÖNYV egyszerűen beszéljen és szónokoljon ; azonban lehetetlen volt meggyőzni őt. Megtartotta próbaszónoklatait, de nem volt benne semmi köszönet; a szép gondolatoknak s válogatott körmondatoknak ezen halmaza füstbe ment, hatás nélkül maradt, mert végre is nem a szavaknak csillogása, hanem az egyszerűség és alázatosság rázzák meg a lelket, ezek nyitják meg az ember szivét és viszik oda Krisztusnak kegyelmét.» Nemsokára törvényerőre emelkedett Saint-Lazare-ban, hogy egyszerűen kell beszélni mindenkinek. «Az egyesület külső tagjai, kik Saint-Lazare-ba jönnek konferenciákat tartani, megfogadják, hogy egyszerűen fogják tárgyalni a kérdést; és mihelyt valamelyik tudósabb mezbe öltözteti, vagy sallangozza beszédét, azonnal panasszal jönnek hozzám, hogy segítsek a bajon ; legutoljára Tristan hittudor tette ezt, ki szintén tagja az egyesületnek; Istennek legyen hála, ma már mindenki vágyódik az egyszerűségre.»1 «Elhiszi-e, Uram •—írta egy alkalommal erre vonatkozólag, — hogy mikor a színészek ennek tudatára jöttek, megváltoztatták eddigi előadásmódjukat s többé nem szavalják nagy hangon verseiket, mint eddig tették? A középszerű hangot választották, mintha barátságosan beszélgetnének hallgatóikkal. Oly személytől hallottam ezt a minap, ki egykor maga is közéjük tartozott. Ámde ha a vágy, hogy nagyobb tetszést arassanak a világ előtt, erre vitte a színészeket, mily nagy szégyen volna Jézus Krisztus hithirdetőire, ha az a lelkesedés és az a buzgalom, mellyel a lelkek üdvén kell munkál1 Lettres, t. I, p. 397.
