Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

1V7

hogy de Herse elnökné öt esztendeje után öt évig ő is viseli a szentelendők lelkigyakorlatainál felmerülő költségeket.

E szentgyakorlatok fő vonzóereje maga szent Vince személye volt. Az eddig ismeretlen pap a jámborság, alázat, isteni szeretet és ihletett ékesszólás fényében jelent meg, mely őt teljesen átszellemítette. Igazán nem lehetett betelni misézése látásával. Mily lángoló hit, mily összeszedettség, mily gyöngéd és mélységes egyesülés az isteni áldozattal ! Hogy ragyogott átszellemült arca s egész lénye az áldozás után ! Ez maga felért egy szentbeszéddel.

Másrészt mily alázattal és kedvességgel fogadta a szentelendőket ! Mennyire buzdította társait a szent- gyakorlatra jövők előzékeny fogadására s gondos kiszolgálására ! «Annak élni, hogy jó papokat neveljünk, igazán krisztusi feladat. Úgy látszik, Krisztus földi életében arra fordított főgondot, hogy tizenkét jó papot, tizenkét apostolt neveljen, kikkel éveken át együtt maradt, hogy oktassa, képezze őket ez isteni szolgálatra... Minket is Isten hívott e pályára, melyet felkaroltunk, hogy dolgozzunk e remekművön : mert mi nagyobb e földön a papnál ? Sem fejedelmek, sem királyok nem hasonlíthatók hozzá. Hiszen királyok nem változtathatják át a kenyeret Krisztus testévé, miként a paps nincs bűnbocsátó hatalmuk, mint neki, sem több kiváltságuk, mellyel a pap minden földi hatalom fölé emelkedik.

íme, ez a mi hivatásunk mondá nekik. — De mik vagyunk mi ily nagy munkához képest? Hitvány szolgák, szegény napszámosok és munkások vagyunk ;