Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását

DEPAUI. SZENT VINCE ÉLETE

193

életrevalóságának és isteni eredetének, szent életű papok, kik keserűn fájlalták a papság sülyedését, voltak jámbor püspökök is, kik aggódva keresték a módot hogyan lehetne segíteni e gyászos helyzeten. Azonban a helyes utat senki sem találta el.

Sír az ember lelke, ha ezen szent püspök életét olvassa, ki áthatva a papi hivatás szentségének magasztosságától, megkívánta a felszentelendőktől, hogy a szentelés előtti délután általános gyónást végezzenek. Három óra tájt buzdító beszédet tartatott nekik, este pedig megvizsgáltatta a szentelendők lakását, hogy a szenteléstől ez alkalomra eltiltsa azt, aki rendetlenkedik.1

Ugyanezen időben (1628) egy másik szent főpap, Potier, Beauvais püspöke is nem kevesebb fájdalmat érzett a papság szomorú állapotján. Egy napon szent Vincéhez is elment s előadva neki leplezetlenül a valót, élénken kérdezte tőle, mi e nagy baj gyógyító szere. «Méltóságos uram ! — felelte a szent, — gyökérhez a fejszét. Lehetetlen a rosszban megátalkodott papságot megjavítani, mert egy rossz pap megtéréséről alig-alig hall az ember. Az ifjú papjelölteknél s nem a már megcsontosodott öregeknél kell a papság reformálását megkezdeni. Csupán azokat engedje a rendek felvételére, kikben a szükséges tudás az igazi hivatás valamennyi jegyével párosul ; az ilyeneket azután a lehető leghosszabb ideig készíttesse elő, hogy minél alkalmasabbak legyenek az isteni szolgálat buzgó végzé1 Vie de messire de Donnadieu, évêque de Comminges, liv. III, ch. XXXIII.

Depaul széni Vince élete.

13