Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására

húsz éves korában már atyja társaságában látjuk, mi­kor ez először próbálja meg azt a vakmerő vállal­kozást, hogy a la Rochelle-nál harcoló királyhoz az Óceán vizeire vigye a Földközi-tenger gályáit. Mint valami oroszlán úgy harcolt de Re' szigetnél, hol egy muskéta vállán megsebesítette és egy lovat is meg­öltek alatta. Különben hosszú életén át mindig követ­kezetesen inkább a harcok, mint az államügyek em­bere volt; bravúrokban találta kedvét és elhatározásá­ban sohasem lehetett megingatni. Azonban hite sem volt csekélyebb vitézségénél. A másodiknak, de Gondi Henriknek, egyházi pá­lyára kellett lépnie. Kedves és jámbor volt, mint édes anyja, testvéreitől sápadt és szöszke feje által külön­bözött, melynek bronzszine flórenci eredetre emlékez­tetett. Becsvágyó volt, mint a de Gondi-család vala­mennyi tagja. Emlegetik egyik gyermekkori mon­dását: «Bíboros akarok lenni, hogy megelőzhessem testvéremet». Az is lett volna, ha a korai halál el nem ragadja. 1622-ben leesett lováról és lovának egy rúgása kioltotta ifjú életét. Mikor Depaul szent Vince megérkezett a mont- mirail-i1 kastélyba, hol 1613 augusztusában a család időzött, a grófi házaspárnak még csak két gyermeke volt. Harmadik fiuk, a hires de Retz bíboros, ki a keresztségben Ferenc Pál nevet kapott, kevéssel utóbb, 1 Montmirail a régi Champagne és Brie báróságban fekszik ; ma de la Marne megye, d’Epernay járásának kantona 2343 lakossal. A kastély, mely igen szépen és hibátlan állapotban fenmaradt, ma a de Larochefoucauld-Doudeauville család tu­lajdona. 74 ELSŐ KÖNYV

Next

/
Oldalképek
Tartalom