Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Harminckettedik fejezet

398

SZENT CHANTAL ÉLETE.

halott : «Olvasd szent Ágoston Vallomásainak nyolcadik könyvét». Máskor sűrű könyhullatások közt hallotta ugyanazt a hangot: «Olvasd Krisztus követésének harmadik könyvéből a harminchetedik fejezetet».

S midőn lelkét a fájdalom egészen hatalmába vette, szalézi szent Ferenc is megjelent neki főpapi öltözetben a fönség és dicsőség trónján. Rögtön térdre borult s kérdezte : «Boldog atyám, mit akarsz, hogy cselekedjem ?»

— Leányom — felelte a szent ■— Isten akarata, hogy szeretettel és bátorsággal fejezd be az áldozatos szeretet nagy művét.

De a jelenéseknél is jobban erősítette és vigasztalta Chantal anyát az engedelmesség. Letétele után, melyről már szóltunk, lelke vezetését Chatel anyára bízta, az annecy-i főnöknőre, kinek úgy engedelmeskedett, mint a legfiatalabb próbaéves. A bölcs Chatel anya, kit már a tapasztalat is megedzett, szigorúan követte a lelkivezetés azon elveit, melyekkel szalézi szent Ferenc vigasztalta szentünket első fájdalmai idején, melyek ritka eredménynyel tökéletesítették Favre és Bréchard anyák izzó lelkét s oly szép virágokat fakasztottak Arnauld Angelika anya lelkében, mielőtt szalézi szent Ferenctől Saint-Cyran vette át, kinek befolyása alatt a megváltozott iránynyal élete is megváltozott.

A szentnek panaszaira, aggodalmaira, a múltja és jelene fölött érzett kínos nyugtalanságára Chatel anyának csak egy vigasztaló szava volt, a helyes és hősi vezetés első és utolsó szava: «Soha se beszéljen