Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Harmincegyedik fejezet

370

SZENT CHANTAL ÉLETE.

délyért, azután 1635. szeptember elején elment Me- lun-be, hol legújabban március 25-én alapítottak kolostort. Majd sorjában meglátogatta Montargis-t, Blois-t, Orléans-t és Tours-t és mindenütt a legnagyobb megelégedéssel látta, mint virágzik az alázatosság, a szegénység és a szigorú fegyelem.1

Föltette magában, hogy ellátogat még Nantes-ba és Rennes-be is. De az indulás előtt este megbetegedett Tours-ban, úgy, hogy utazása félbeszakadt. Mindszentek körül visszatért Párisba és itt töltötte az egész telet.

A püspökök gyülekezetében megnyilvánult egyhangú vélemény és a két párisi háznak nagy gazdagsága állandó félelemben tartotta Chantal anyát, hogy a pá- risiak majd valamikor fönhatóságot akarnak gyakorolni és házaikat az igénytelen és szegény annecy-i kolostortól függetlenül kormányozzák; azért az egész télen át szüntelenül hangoztatta az egységet Annecy- vel. «Ez a mi forrásunk, — mondá — életünk forrása. Ott születtünk, egyedül ott találjuk meg az igaz világosságot és az életerőt.» Számtalanszor ismételte, hogy ha a boldogító egység örök föntartására csak életét kellene föláldoznia, azonnal fölajánlaná. «0! testvéreim, — mondogatta — a Visitatio a keresztény szeretet kis királysága : ha az egység és keresztény szeretet nem honosodik meg benne, nemsokára szétszakad és a biztos romlásnak néz elébe.»

Páris első kolostorában elhatározták, hogy Chantal anya aggodalmát fölhasználják s megbecsülhetetlen

1 Lettres ine'dites de sainte Chantal, a 249. levél.