Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Huszonhetedik fejezet

HUSZONHETEDIK FEJEZET.

267

be lassan-lassan Közép-Franciaország. A páris-i, bour- ges-i, moulins-i kolostorok, melyeket a szerzet első napjaiban alapítottak, az egész vidékre lövelték éltető sugaraikat. Az időben, melyhez most elérkeztünk, Franciaországnak minden nevezetesebb városában volt már a Visitatiónak kolostora, nemcsak Orléans- ban, Nevers-ben, Montferrand-ban, Riom-ban, Blois- ban, melyeknek eredetét elmondottuk, hanem Mon- targis-ban, Meaux-ban, Mamers-ben, Mans-ban és Melun-ben is, majd mind az említett három kolostornak telepítései. Auvergne-ben már négy kolostor virágzott: Montferrand, Riom, Saint-Flour és le Puy városában. Dauphinének hét városa emelt kolostort: Grenoble, Valence, Embrun, Crémieux, Crest, Condrieu és Romans. Lyon-ban magában három zárdát találunk, melyek az egész környékre küldöttek új csapatokat: Saint-Étienne-be, Villefranche-ba és Avi- gnon-ba.

Languedoc-ban és kivált Provence-ban még rohamosabban terjedt a szerzet. Amott a legkisebb és a legszegényebb város is megtiszteltetésnek, különös szerencsének tartotta, ha a Visitatió benne megtelepedett. Emitt úgy, mint Bourgogne-ban, minden évben alapítottak új kolostort: 1623. Marseille-ban, 1624. Aix-ben, 1629. Arles-ban, 1630. Digne-ben, 1631. Montpellier, Sisteron, Apt és Forcalquier, 1632. Draguignan és Pont-Saint-Esprit, 1634. Toulon és Grasse városokban.

A gyors elterjedésnél is vigasztalóbb a lelkesedés, melylyel az alapításokat előkészítették, fogadták és a zárdákat fölvirágoztatták. Egyes vonásokban már be