Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Huszonhetedik fejezet

256

SZENT CHANTAL ÉLETE.

tóttá Pont-à-Mousson-ban (1626). Most még kettőt emeltek, bár a tartományt kemény csapások sújtották, melyek évről-évre csak súlyosbodtak s Depaul szent Vince lelkében megérlelték nagy művének magasztos tervét. Az egyiket a pont-á-mousson-i nővérek alapították 1632-ben Nancy-ban, a másikat a rákövetkező esztendőben az auvergne-i nővérek Metz-ben. Igen érdekes és a korra jellemző az alapító nővérek hosszú utazása. Három hónapig mentek Riom-tól Metz-ig. És mi mindent vittek magukkal ! 1632. november 16-án indultak el Riom-ból. Útjuk Moulins-on át vezetett, hol néhány napig maradtak. Mikor eltávoztak, kápol- nájok fölszerelésére miseingeket, misemondó-ruhákat, ámpolnákat és egy kelyhet kaptak, amelylyel szalézi szent Ferenc is misézett. Innen Nevers-be utaztak. A zárda szegény volt ugyan, mégis megosztotta a nővérekkel csekélyke gabonakészletét. Azután Orléans-ba értek, hol egy jámbor nő, kinek leánya szintén a nővérek közt volt, fölajánlotta kocsiját, hogy Páris-ba mehessenek. Egyben sok vásznat, ezüstszállal átszőtt bársonyruhát és két tucat kendőt ajándékozott nekik az oltár számára. Párisban akkora volt a fagy, hogy tizenhét napig ott kellett vesztegelniök. Az idő nem veszett kárba, mert közben sok ajándékot kaptak. Renty, Sillery komtur és Villeneuve asszony mindennap hoztak valamit : szentségházat és gyertyatartókat az oltárra, fehérneműt a sekrestye számára, virággal hímzett fehér atlasz szövetet egyházi ruhákra, pár száz tallért ; s a mi több, jelentkezett egy leány próbaévesnek nyolcezer frankkal és egy másik szolgáló nővérnek.

Fölengedett a fagy, s a csapat útnak indult. Ezentúl