Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Huszonhetedik fejezet

Új alapítások Franciaországban. — A rend átterjed Itáliába és Svájcba. — Favre Mihály, a Visitatio első gyóntatójának halála.

1631-1632.

A pestis után, mely harmadfél esztendőn át meggátolta, vagy legalább is megnehezítette a kolostoralapítást, mindenfelé a legnagyobb buzgósággal látnak munkához. A rettenetes járvány egy év alatt több embert térített meg, írják a régi Emlékiratok, mint sok-sok szónok egy századon át. Franciaországban, Savoyában és Itáliában szinte törnek a lelki és a bűnbánó élet után. Isten megihlette a lelkeket és a magányba űzte őket. A tíz esztendő, 1630-tól 1640-ig, a legtermékenyebb időszakok egyike, melyeket az egyház valaha látott: a kolostorok szokatlan arányban szaporodtak. Különösen a Visitatio zárdái annyira megsokasodtak, hogy az egyeseknek részletes leírásáról le kell mondanunk. Még nagyjában is alig nyújthatunk fogalmat erről a szép mozgalomról, a fáradságos és széleskörű terjeszkedésről. Csak röviden utalunk erre vagy arra a kolostorra, melynek első éveit ritkább erények, nagyobb szenvedések szentelték meg.

Vessünk néhány futó pillantást az országokra, melyek egymásután kaput nyitottak a Visitatiónak, elsőben Savoyára, hol a szerzet bölcsője ringott.

HUSZONHETEDIK FEJEZET.