Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)

Első fejezet

ELSŐ FEJEZET.

81

ban, sem derekán, sem ruhaujján, bármennyire keresett volt is. Fején kis bársonysapka helyettesítette azt a drágaköves fejdíszt, melyet hasztalan tiltottak, mert a közfelfogás szerint módos kisasszony el sem lehetett nélküle. Végül még egy vonását jegyezzük meg. Kedves szentünk térden áll, kezét imára kulcsolja, szemét könnyedén az égre emeli, egész testtartása imádkozó. Mily helyzet is felelhetne meg jobban áhítatának és szerénységének?

Az emberek, ha botorságukban nem kedvelik is az erényt, mégsem ismerhetik félre. Előkelő családok megindulva e ritkaszép erényességen, versengtek Johannáért, Poitou legnevesebb urai áhítoztak kezére.

Egy ilyen kérő esete fényesen megvilágosítja a fiatal szentnek hitét.

Ama nemes urak közül, a kik ellátogattak Neufchézes báró kastélyába, az egyik, Neufchézes-nek legbensőbb barátja, különösen kitűnt magas rangja és személyes tulajdonságai révén. Mivel református volt és tudta, hogy a jámbor fiatal leánynak kezét csak jó katholikus nyerheti el, oly érzelmeket színlelt, melyek sohasem éltek benne. A báró nem vette észre a tettetést vagy talán azt óhajtotta, hogy sógornője közelében maradjon és remélte, hogy esetleg «a hivő nő megtéríti hitetlen férjét». De nagyon bajos dolog volt megkérni Johanna Franciskát, kit sehogy sem lehetett rávenni erre a frigyre, s midőn egy alkalommal erősen rá akarták beszélni, olyan kijelentést tett, mely férfiúnak is becsületére vált volna: Inkább választanám lakásomul az örökös börtönt, mint egy hugenotta házát, inkább egymásután ezer halált,

6

Szent Chantal élete. I.